Családáradás

A kisregény egyike azoknak a műveknek, amelyekből összerakható a szerző dunántúli mitológiája. „A régi olvasói kedv… Dickensnél, mondjuk… Micsoda öröm töltötte el az embert, ha a fejezetek élén egy címet látott és nagyjából sejtette, hogy mi is fog történni a már ismerős figurákkal. Ujabban – megint – nagyon fölmelegítik a szívemet ezek a régi dolgok. De visszanyúlni hozzájuk csak szervesen – gyökeresen másképp – lehet. Például lóg a falon egy realista kép. Csupán abban különbözik minden realista képtől, hogy az egész – mondjuk – baltól öt centit ferde. Hát ez a ferdítés, ez az öt centi – ez a pokolian nehéz. Ami nem csoda, mert ez az öt centi vagyok én, vagyunk mi, a mi századunk.” (Részlet egy interjúból)