Végső ígéretek

Július 18-át írunk. Már csak 77 nap van hátra a 2011GV1 jelű aszteroida becsapódásáig, aztán a Föld menthetetlenül elpusztul. A világvége előtt az emberiség egyre gyorsabban éli meg a saját, személyes apokalipszisét is. Eluralkodóban van a totális káosz, nincs áram, a telefonok már nem működnek, és a rendfenntartó erőkön kívül szinte senki sem vezet autót. A Concordi Rendőrkapitányság az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá került, Hank Palace nyomozó pedig munka és életcél nélkül maradt. Egészen mostanáig, amikor egy nő a múltjából felkeresi, és megbízza őt eltűnt férje megtalálásával.

Brett Cavatone minden nyom nélkül tűnt el, és senki nem tudja hová mehetett, mi történhetett vele. Miközben a társadalmat tartó utolsó pillérek is összeomlanak, Hank megpróbálja a lehetetlent, és a férfi nyomába ered. Útját egyetemvárosokból szerveződött anarchisták és a bevándorlásellenes Nemzeti Gárda keresztezi, miközben jó szokása szerint ismét kemény kérdéseken töpreng: Emberi létünkből eredően mivel tartozunk egymásnak? Mit jelent civilizáltnak maradni egy olyan világban, ami éppen összeomlik körülöttünk?

A Végső ígéretekben Ben H. Winters szélsebesen sodorja főhősét az egyre közelgő világvége felé. A kötet az elődjéhez hasonlóan viharos kritikai sikert aratott, 2014-ben Philip K. Dick-díjjal tüntették ki, Winters pedig végérvényesen jelezte, hogy kitüntetett helye van a modern krimi fiatal tehetségei közt.