A féltékenyek

A ​Garren család „aranykorát”, egységes világképét, értékeit és példaképeit az Apa alakja fogta össze a gyermekek számára. A nemzedékregény második kötete egyszerre szimbolikus és valóságos: a Várost elfoglalták az „idegenek”, miközben az Apa haldoklik. Garren Péter és Tamás messze járnak, a Városban a cselekedni tudók egyedül a nők. Ha kell, ápolnak, ha kell, őriznek, ha kell, emlékeznek.

A családfő halála nemcsak egy személy távozását jelenti, vele egy kor, műveltség és légkör is hiányzik majd a világban. A család és a Város megválaszolhatatlanul nagy kérdés elé kerül: mi lesz a világgal, ha az Apa meghal?

Az író először 1937-ben kiadott, lírai elemekkel átszőtt regénye a Márai-életmű egyik csúcsa, melyről nem véletlenül írta a korabeli sajtó: „…mintha csak Thomas Mann szavait hallanók…” Azét a Thomas Mannét, aki egy-két évtizeddel ezelőtt ugyanilyen tévedhetetlen éleslátással látta meg Buddenbrookként a művelt és erkölcseiben emelkedett lübecki nagypolgár napjának leáldozását. Valami elmúlik, a múlása nagyon fáj, de visszafordíthatatlan.